/Családtámogatás
DATEFULLFORMAT

Családtámogatási ellátási formák

GYED-re jogosult

Az a biztosított szülő,

  • aki a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
  • továbbá a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt,

és a gyermeket a saját háztartásában neveli.

Az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában személyesen nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség.

Ha az anya biztosítási jogviszonya megszűnt, jogosult lehet-e a GYED-re ha terhességi-gyermekágyi segélyben részesült és a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg, de feltétel az is, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezzen, és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított legyen.

A szülők a közös háztartásban élő gyermekek után egyidejűleg jogosultak lennének gyermekgondozási díjra, illetve gyermekgondozási segélyre, az ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

Ha az egyik szülő egy gyermekre tekintettel GYED-en van, a másik szülő nem kérheti a gyermekápolási táppénz megállapítását. Ha azonban a családban több gyermek nevelkedik, a másik beteg gyermek után az apának megállapíthatják a gyermekápolási táppénzt.

Nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult

  • bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött (pl. egyéni vállalkozó) kereső tevékenységét személyesen folytatja;
  • munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét (pl. felmondási idő, felmentési idő);
  • egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (pl. rokkantsági nyugdíj, ápolási díj, gyermeknevelési támogatás);
  • gyermekét ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
  • gyermekét napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést;
  • előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

A gyermekgondozási díj időtartama és mértéke

Az ellátást a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér (2006-ban 62.500 Ft) kétszeresének 70%-a (2006-ban 87.500 Ft)

A GYED alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok alapján állapítják meg.

Példa:

Pl. az anya 1999. február 15-től folyamatosan dolgozott, majd 2004. 08. 1-től terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe 2005. január 14-ig. Ennek lejártát követően igényli a GYED megállapítását.

Esetében megvizsgálják, hogy 2004. január 1-től 2005. január 14-ig rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel. Mivel 2004. július 31-ig dolgozott, a 180 napi keresettel rendelkezett, ezért a tényleges keresete lesz az ellátás alapja.

Ha azonban a táppénzszabályt nem lehet alkalmazni, mert az igénylő a tényleges 180 napi keresettel nem rendelkezik, gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján állapítják meg. Ha az igénylő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme (az esetben, ha csak pl. 5 hónapig dolgozott) illetőleg a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe.

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 5-ig – hivatalból – felülvizsgálják, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra megállapítják.

Igénybejelentés

Az igénybejelentést a munkáltatónál kell bejelenteni. Ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, a GYED-re illetve a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igény elbírálásához kiállítja a „Foglalkoztatói Igazolás”-t és a biztosított által benyújtott igazolásokkal, igénybejelentővel együtt – három munkanapon belül – megküldi a székhelyre, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár részére.

Egyéni vállalkozó az igénylést a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz nyújtja be.

A munkanélküli járadékban részesülő a Megyei Munkaügyi Központhoz nyújtja be az igénylését.

Az igényléshez az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványt 2 példányban kell kitölteni, amihez csatolni kell

  • a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát,
  • a magánnyugdíjpénztár tagjának a záradékkal ellátott belépési nyilatkozatot,
  • a biztosítás megszűnését követően igényelt ellátásnál az „Igazolvány az egészség-biztosítási ellátásokról” szóló igazolást,
  • a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,
  • örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermek új születési anyakönyvi kivonatát,
  • a 15%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetéséről szóló megállapodást (ha az igénylő e megállapodás alapján biztosított),
  • gyám esetén a gyámkirendelő határozatot.

Ha az anyának a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama alatt megszűnt a biztosítási jogviszonya, az igénylést a volt munkáltatóhoz kell benyújtani, és csatolni kell a biztosítás megszűnésekor kapott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátások megállapításához” elnevezésű nyomtatványt. A gyermekgondozási díjat a volt munkáltató fogja megállapítani, ha rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, illetve az igénybejelentőt a „Foglalkoztatói Igazolás”-sal és a „Jövedelemigazolással” együtt megküldi a székhelye telephelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részére.

Egyéni vállalkozó a GYED igénylésekor „Igénybejelentés” nyomtatványt töli ki és két példányban eljuttatja közvetlenül a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz személyesen vagy postai úton. A személyesen benyújtott igény esetén az egyik bejelentőlapot át kell adni a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részére, a másik igénybejelentő-lapon pedig igazoltatni kell az igény átvételét, és az átvételi példányt meg kell őrizni.
Ha az igény bejelentése postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt az igénybejelentő-lap egy példányával együtt kell őrizni.

A gyermekgondozási díjban részesülő köteles bejelenteni a folyósító szervnek, ha
  • a GYED folyósítása alatt újabb gyermeke születik,
  • a GYED-re jogosító gyermek kikerül a háztartásból,
  • a GYED-re jogosító gyermek napközbeni ellátásban (bölcsőde) részesül,
  • a GYED-et igénybevevő ismét folytatja kereső tevékenységét.

GYED és a munka

A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet nem lehet folytatni, még napi 4 órában sem. Ha az anya kereső tevékenységet szeretne folytatni, a gyermek egy éves kora után kérheti a gyermekgondozási díj megszüntetését, és ezután igényelheti a gyermekgondozási segélyt, mivel a GYES folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után korlátlan időtartamban lehet kereső tevékenységet folytatni.

A GYED-ből 8,5% nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó-előleget vonnak le.

Ha az anya megszakítja a GYED-et, munkaviszonyt létesít, majd ismét GYED-et vesz igénybe a GYED összege azonos lesz a korábban megállapított ellátás összegével, tehát a szülés utáni kereset nem változtatja annak mértékét.

GYED és a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény

A gyermekgondozási díj a gyermek otthoni ellátásához nyújt segítséget. A gyermekgondozási segély szabályaitól eltérően a GYED folyósítása alatt a gyermeket még napi 5 órában sem lehet napközbeni ellátást biztosító intézményben (pl. bölcsőde) elhelyezni, kivéve a gyermek rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezését.

Szülő

  • a vér szerinti, az örökbefogadó szülő,
  • a szülővel együtt élő házastárs,
  • a gyám, továbbá,
  • az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Biztosított az, aki

  • munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszony-ban, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban áll,
  • fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja,
  • a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködik,
  • munkanélküli ellátásban (munkanélküli járadék, keresetpótló juttatás, vállalkozói járadék nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresést ösztönző juttatás) részesülő munkanélküli személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára az a személy, akinek a munkanélküli járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik,
  • kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó,
  • díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, felhasználói szerződés alapján egyéni vállalkozásnak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, ha ebből a tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének a 30%-át,
  • a tiszteletdíjban részesülők közül az alapítvány, a társadalmi szervezetek, a társasház-közösségek, a közhasznú társaságok, a kamarák, a gazdálkodó szervezetek választott tisztségviselője, a nyugdíjpénztárak és az önkormányzatok választott tisztségviselője,
  • az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja.

Szünetel a biztosítás,

  • a fizetés nélküli szabadság,
  • a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés,
  • az igazolatlan távollét időtartama alatt.

A biztosítás mégis fennáll, ha

  • a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe.
  • a munkavégzés alóli mentesítés idejére munkabér (illetmény), távolléti díj, táppénzfizetés történt.

Az előzetes 180 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl még be lehet számolni

  • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét, valamint,
  • a közép, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.

Gyakran ismételt kérdések

Kérheti-e a GYED megállapítását az az anya, aki a főiskola elvégzését követően (pl. 3 hónap elteltével) tud munkaviszonyt létesíteni, majd (pl. 4 hónap múlva) gyermeket szült?

Igen, mivel az igényléskor biztosított volt, és a szülést megelőző 2 éven belül a szükséges 180 nap biztosítási idővel rendelkezik, mert a biztosítási időbe a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét be kell számítani. (A példa szerinti 4 hónap tényleges biztosításban töltött idő kiegészül a tanulmányok idejével.)

Jogosult-e GYED-re az a szülő, aki az ellátás igénylése előtt gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül?

  • Ha a szülő gyermeknevelési támogatásban (GYET), ápolási díjban részesült, a gyermekgondozási díj megállapítását nem kérheti, mert azok folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek. Ez az időtartam ugyanakkor nyugdíjszerző szolgálati idő.
  • Ha azonban a GYET (ápolási díj) folyósítása alatt a szülő napi 4 órás munkaviszonyban állt, vagy otthonában folytatott kereső tevékenységet, és ezáltal biztosított, kérheti a GYED megállapítását. (Természetesen ebben az esetben a GYET (ápolási díj) megszüntetését is kérni kell, mert a két ellátás együttesen nem folyósítható.)

Kérheti-e a gyermekgondozási díj megállapítását a rendszeres szociális segélyben részesülő szülő?

A rendszeres szociális segély folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek, emiatt a segélyben részesülő szülő GYED-re nem jogosult. Gyermeke születése esetén kérnie kell a rendszeres szociális segély megszüntetését, s ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt.

Kérheti-e a GYED megállapítását az, aki rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásban részesül?

Nem, mivel a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás rendszeres pénzellátásnak minősül, ezért annak folyósítása alatt a GYED megállapítására nincs lehetőség.

Hol kell igényelni a gyermekgondozási díjat, ha az igénylő munkáltatója jogutód nélkül megszűnt?

Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.

Az az anya, akinek a terhességi-gyermekágyi segély igénybevétele miatt szünetel a munkanélküli járadéka, a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően hol igényelheti a gyermekgondozási díj megállapítását?

  • Annál a Megyei Munkaügyi Központnál kell igényelnie, ahol részére a munkanélküli járadékot megállapították.
  • Ez esetben a „Foglalkoztatói Igazolás”-t a munkaügyi központ állítja ki, és a munkanélküli járadék szüneteltetéséről szóló határozattal együtt megküldi az „Igénybejelentés” egy példányát a székhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részére.

Hogyan történhet az igénybejelentés?

Személyesen, illetve postai úton is. Ha az igénybejelentés postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt meg kell őrizni.


Ha az igényt késedelmesen nyújtják be, van-e lehetőség az ellátás visszamenőleges megállapítására?

Igen, ha az igénylő már korábban is rendelkezett a jogosultsági feltételekkel, akkor az ellátás visszamenőleg legfeljebb hat hónapra állapítható meg.

DATEFULLFORMAT

1  ]  [  2  ]  [  3  ]  [  4  ]  [  5  ]  [  6  ]  [  7  ]  [  8  ]  [  9  ]