A gyermeknevelési támogatásra jogosult

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár.

Nem jár támogatás annak a szülőnek, aki:

• rendszeres pénzellátásban részesül - kivéve, ha a támogatás folyósítása mellett dolgozott és betegsége után táppénzt, baleseti táppénzt kap, továbbá a GYES-re való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján nyugellátásban, illetve annak minősülő nyugellátásban, vagy rokkantsági járadékban, vagy átmeneti járadékban, vagy rendszeres szociális járadékban, vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesül,
• ha olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal helyeztek el, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve 30 napot meghaladóan szociális intézményben tartózkodik (nem minősül intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú elhelyezése);
• előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését tölti.
  

Az ellátás iránti igényt a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál írásban lehet igényelni. Az igénybejelentés napja az igény átvételének vagy a kérelem postára adásának igazolt napja. Az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra – az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától – állapítják meg az ellátást, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

A gyermeknevelési támogatás összege

A GYET havi összege – a gyermekek számától függetlenül – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2006-ben 25.800 forint). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

GYET és munka

A GYET-ben részesülő szülő kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy dolgozhat időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek minősül ha a munkavégzés szombat-vasárnap történik, feltéve, hogy munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg. A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő az ellátás folyósítása alatt napi 8 órában nem folytathat kereső tevékenységet.

A gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, de nem számít munkaviszonynak 8,5 százalékos nyugdíjjárulék levonása mellett.

A gyermekgondozási segély, illetve a GYET folyósításának lejártát követően a szülő nem tud elhelyezkedni, és korábbi munkaviszonya alapján munkanélküli járadékra nem jogosult, 2005. szeptember 1-jétől a helyi önkormányzattól kérheti a rendszeres szociális segély megállapítását, ha a munkaügyi központtal, illetőleg az önkormányzat által kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött.

A gyermek halála esetén mikor szűntetik meg az ellátások (GYES, GYET) folyósítását?

A gyermek halála esetén a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva szüntetik meg.

GYET és a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy a gyermeket napi 5 órában helyezheti el az intézményben.

GYET külföldön

Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik, az ellátást részére a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága folyósítja tovább.

A Regionális Igazgatóság az ellátást a magyarországi lakóhely szerinti folyósítás megszüntetését követő hónap első napjától folyósítja, belföldre forintban, külföldre a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében (az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján).

Anyasági támogatás

Anyasági támogatásra jogosult

Anyasági támogatásra a szülést követően az a nő jogosult, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson részt vett. Az anyasági támogatás az anyát akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.

Az anyán kívül anyasági támogatásra jogosult

• az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, (a határozat másolatának mellékelésével)
• a gyám, ha a gyermek a születését követően 180 napon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.

A támogatás nem jár, ha a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához, vagy ha a gyermek a gyámhatóság döntése alapján kikerül a családból.

Az anyasági támogatás összege

Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének (2006-ben 25.800 forint) 225 százalékával (2006-ban 58.050 forint), ikergyermekek esetén 300 százalékával (2006-ban 85.500 forint).

Az igénylés módja

Az anyasági támogatásra az igényt „Igénybejelentés anyasági támogatásra” című formanyomtatványon kell benyújtani a szülést követő 180 napon belül. Mellékelni kell a terhesgondozást végző orvos igazolását, amely tanúsítja, hogy a szülő nő részt vett a terhesgondozáson. (Ha a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy megszakítás nélkül a terhesség alatt legalább 5 hónapig külföldön tartózkodott, úgy az igazolást nem kell az igényhez csatolnia.)

Az igényléshez be kell nyújtani:

• a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
• halva született gyermek esetén a halvaszületést bizonyító okirat eredeti példányát;
• az anya halotti anyakönyvi kivonatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt;
• a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát;
• a jogerős gyámrendelő határozat másolatát;
• a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozatot.

A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Nevelőszülő az, aki saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Hivatásos nevelőszülő az, aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, illetve az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az, aki

A tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról az igazolást a gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.

Az igazolás tartalmazza

• első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved-e
• a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra
• a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét

Ha a szülő a szakorvos igazolásával nem ért egyet, az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyógyász szakfőorvostól.

Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.

A magasabb összegű családi pótlék az igénybejelentéstől (késedelmes igénybejelentés esetén az ellátás visszamenőleg csak két hónapra állapítható meg) a családi pótlékot annak a hónapnak a végéig folyósítják, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek nagykorúvá válásáig a szülő részére folyósítják az ellátást. Ezt követően a nagykorú gyermek saját jogon igényelheti a családi pótlékot a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságánál.

Nagykorú esetén a Magyar Államkincstár hivatalból – illetőleg az igénylő kérelmére – szakvéleményt kér az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetétől arra vonatkozóan, hogy az igénylő a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e. Az orvosi bizottság szakvéleménye alapján fogják ez esetben az igényt elbírálni.

A 18. életévét betöltött nagykorú gyermeknek választania kell, hogy a magasabb összegű családi pótlékot vagy a fogyatékossági támogatást kívánja igénybe venni, a két ellátást nem lehet egyidejűleg folyósítani.

Ha a nagykorú gyermek fogyatékossági támogatásban részesül, de közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, utána szülője (legfeljebb 23. életévének betöltéséig) kérheti a családi pótlék folyósítását.

A) 1. Anyagcsere és endokrin betegségek
A) 2. Anyagcsere és gasztroenterológiai betegségek	Gasztroenterológiai szakorvos
B) Kardiológiai betegségek	Kardiológiai szakorvos
C) Vesebetegségek	Nephrológus, urológus szakorvos
D) Immunpathológiai kórképek	Speciális szakorvos
E) Haematológiai kórképek	Haematológiai szakorvos
F) Rosszindulatú daganatok, illetve leukémiák	Gyermek leukémia- és tumorcentrumok szakorvosa
G) Pulmonológiai kórképek	Gyermekpulmonológiai szakorvos
H) Neurológiai betegségek	Gyermekneurológiai szakorvos
I) Bőrgyógyászati betegségek	Bőrgyógyász, gyermekbőrgyógyász szakorvos
J) Egyéb krónikus betegségek, illetve fejlődési rendellenességek	Speciális szakorvos
K) Érzékszervi fogyatékosságok	Szemész, illetve fülész, audiológus szakorvos
L) Mozgásszervi fogyatékosságok	Speciális szakorvos
M) Értelmi fogyatékosság	Különböző szakértői bizottságok szakorvosai
N) Pervazív fejlődési zavarok	Speciális szakorvos
O) Psychiátriai betegségek	Speciális szakorvos
P) Többszörös és összetett betegségek	Érintett szakorvosok
Q) Neonatológiai utóképek	Neonatológus szakorvos